7. évfolyam





9. évfolyam
„Hálás vagyok azért, mert ebben az időszakban több időt tölthetek a testvéreimmel, szüleimmel, jó lenne ezt megőrizni.” | Farkas Márton 9.c

„Számomra ez az időszak a saját belső gondolataimnak adott egy olyan esélyt, hogy mindent helyre tegyek magamban. Megtanultam rendszerezni és értékelni a dolgokat. Megtudtam, hogy milyen jó barátaim vannak, és hogy mennyire összetartóak vagyunk még akkor is, ha ilyen nehéz időszakon megyünk keresztül. Hiányzik a megszokott légkör, és kívánom, hogy minél előbb vége legyen ennek, és kívánom, hogy ilyen soha többé ne legyen az életünkben!” | Őszi Kata 9.c

„A mindennapjaimat festéssel, tanulással és bár nehezebben, de társasági élettel. Szeretnék hálát adni amiatt, hogy a családomnak nem nagy nehézséget okoz a home office, itthon tanulás.
Emlékként meg szeretném megtatani a sok időt amit a családommal töltöttem és, hogy a igaz barátaimmal ugyan olyan jól tudok szórakozni, nehezebb időkben is.” | Szántó Lili 9.c




10. évfolyam
„Szerintem nem vagyok egyedül azzal, ha azt mondom, hogy reménykedtem a karantén elején, hogy ez az időszak csak pár hétig fog tartani. Őszintén megmondva az elején élveztem ezt az új oktatást, hogy magamnak kell beosztanom a napomat és azt, hogy rengeteg időm van, de ezzel egy időben összeütköztem azzal a problémával, hogy itthon sokkal inkább nézek filmeket, és sorozatokat, mint hogy magamtól leüljek tanulni, vagy felkeljek reggel vagy lefeküdjek este időben aludni. A hetek elteltével teljesen bele rázódtam ebbe az „új életbe”. Elkezdtem új dolgokat csinálni, amikre azelőtt vagy időm nem volt, vagy türelmem, ilyen például a festés. Gyakran zoktam főzőcskézni, futni, zongorázni, vagy csak egyszerűen a kertben üldögélni, és élvezni az egészet. Ezek nagyon boldoggá tesznek, de a hangulatom sajnos nem mindig ilyen, bár szerencsére sokat tudok a barátaimmal beszélgetni chaten vagy video chaten, de ez nem oldja meg, hogy ne hiányozzanak a nap túlnyomó részében. Ezektől függetlenül azért vagyok hálás, hogy karantén van, mert a folyamatosan pörgő világban nem mindig vesszük észre az igazán fontos dolgokat, és nem értékeljük úgy ahogy azt egérdemelné. Ahogy teltek a napok eszembe jutottak apró dolgok, amikről nem is tudtam, hogy tud ennyire hiányozni, ilyen például a barátokkal egy hatalmas nevetés, egy ölelés, vagy amikor dolgozat előtt vadul lapozgatjuk a füzetet és egymást nyugtatgatjuk azzal a mondattal, hogy „én se tudok semmit” (ami természetesen nem igaz, csak megnyugtat bennünket abban a helyzetben). Remélem, hogy amikor feloldják a karantént és újra visszaáll minden a régi kerékvágásba, akkor már ténylegesen, teljes szívemből tudjam értékelni az élet apróörömeit.” | Balogh Dóri 10.a
„Számomra sok pozitív hatása van a karanténnak. Például olyan dolgokat csinálhatok, amiket szeretek, de a szürke, sulis hétköznapokon sajnos nem jut rá időm. Szeretnék emlékezni a családommal együtt töltött minőségi időre. Hálás vagyok, azért, mert nem terheljük túl a Földünket.” | Sófi Emese 10.b
„Számomra ez az időszak nagyon produktív, rengeteget olvasok, megtanultam hímezni, sokat zenélek, viszont nagyon hiányzik minden és mindenki. Persze vannak nehéz percek, órák, napok, de hálás
vagyok, hogy mindenki jól van. Remélem, ti is jól vagytok, és hogy hamarosan találkozhatunk :)" | Illés Noémi 10.b

„Hálás vagyok azért, hogy több szabadidőm lett. Tudok időt fordítani magamra és gondolkozni, hogy min változtathatnék. Nehéz, hogy nem tudok találkozni a barátaimmal, de legalább tudom velük tartani a kapcsolatot.” | Madarász Rita 10.b
„Örülök hogy több a szabad időm mint ez előtt. Több időt töltök a kutyusommal és sokat sétálok vele. Kihasználom a jóidőt és sokat biciklizem. Jó tanulság lesz, hogy igazán kinek vagyok fontos, és ki érdeklődik felőlem. Igyekszem több időt tölteni a családommal. Sokkal több házimunkát végzek és sokat segítek édesanyámnak. Igyekszem változatossá tenni a napjaimat.” | Jordán Petra 10.b
„Hálás vagyok, hogy végre lelassult a világ bennnem, hogy van hol aludnom és egészséges a családom.” | Horváth Kata 10.b

„Nos, hogy őszinte legyek, nincs különösebb okom hálálkodni azon felül, hogy a családom és a barátaim egészségesek. Ez persze remek hír, mégis, ha megtehetném egyszerűen kitörölném ezt az időszakot az életünkből. Ezzel pusztán annyit értek el, hogy valószínűleg egymás nyakába ugrunk, amint vége ennek a rettenetnek. Talán annyi haszna volt, hogy ezentúl jobban megbecsüljük majd az ezelőtt apróságnak vélt csodákat, mint például az ölelés.” | Tóth Vivien Mirjam 10.b
,,A Föld most haza küldött minket gondolkodni. Ez a karantén mindenkinek egy újdonságot, kihívást hozott az életébe. Szerintem amennyi jót ad nekünk, annyi negatívumot is vonz magával (sajnos). Hogy mit hozott ez az időszak? Azt, hogy a rohanó mindennapjainkból, amit a szüleimmel együtt éltünk át nap, mint nap, kizökkentett. Lelasította a rohanó életvitelünket, aminek egyben örülök hisz nagyon fárasztó volt és rengeteg áldozattal járt, de másrészről meg nem örülök neki, mert ami miatt ezt az életvitelt éltük az most nincs.. suli, tánc, különórák stb. Szóval itt is van az első pozitív és az első negatív dolog. Pozitív, hogy többet lehetünk együtt, kertészkedhetünk, olyan dolgokat csinálhatunk, amiket eddig nem vagy nagyon ritkán vittünk véghez. Például én már nagyon régóta szerettem volna megtanulni zongorázni is, de ugye ez már nem fért volna bele az időmbe. Jött a karantén és húsvétra kaptam egy zongorát, így autodidakta módon elkezdtem zongorázni. Fenomenális érzés 🙂 Negatív, hogy nincs suli és tánc.. Ha vége a karanténnak akkor, amire leginkább emlékezni szeretnék és fogok is azaz együtt töltött idő, meg az, hogy ezt az akadályt is sikerült megugrani tanulás terén diáktársaimmal, tanáraimmal együtt. Hisz minden jó, ha a vége jó 😉 Hálás nagyon sok mindenért vagyok, az egészségünkért (nem csak a saját családom egészségéért, hanem mindenkiéért) , hogy ebbe a fajta bezártságba is meg lehet találni a jót, amitől még élvezni is lehet, hálás vagyok a környezetemért, hogy megadatik, hogy saját eszközeimről, a saját szobámba tanuljak/készítsem el a beadandókat egyszóval mindenért és mindenkiért hálás vagyok. 🙂 A karantén után meg szeretném őrizni azt, hogy akármennyire is fogunk visszatérni a régi kerékvágásba egymásra mindig legyen időnk és mindig maximálisan élvezzük is ki. Másik, tudom ez nem csak tőlem függ -sőt- , de a karantén alatt rengeteget regenerálódott a bolygónk, ami egy elképesztően jó hír (számomra) és nagyon szeretném azt, hogy ha újra minden a régi lesz, akkor erre az emberek ugyanúgy odafigyeljenek, mint most. Ne rontsuk vissza, hanem még inkább vegyük komolyan környezetünket. Egyszóval ez a karantén sok mindenre ráébreszti az embert, hogy eddig mennyi minden mellett ment el csak úgy a hétköznapok során és most mindenki kapott egy kis “én” és “mi” időt, hogy a gondolatait, életét átgondolja, ha szükséges újratervezze vagy egyszerűen csak élvezze. | Polacsek Petra Anna 10.a

„[...] Mióta a karantén tart nagyon megváltoztak a mindennapjaim. Az első napokban eléggé összevoltam zavarodva, hogy iskola van, de azon kívűl csak otthon lehetek. Nem tudtam hirtelen, hogy mihez kezdjek, mit csináljak, barátaimmal nem találkozhatok, a bajnokságot is lezárták, edzések sincsnek. Nekem általában nyáron szokott ennyi időm lenni. Nagyon tetszett, hogy végre van időm mindenre, a családommal rengeteg időt tölthetek. A kutyámmal is minden nap tudok sétálni, naponta öt-hat kilométer szoktunk megtenni a közeli parkban. Ezen kívül gyakran hétvégén is eljárunk túrázni az erdőbe. Szabadidőmben pedig olvasni szoktam, erre suli és edzés mellett nem volt időm, ami elég szomorúan hangzik, de ez az igazság. Illetve egyre gyakrabban festek, amit nagyon megszerettem, főleg mostanság.
A napjaim most már elég hasonlóan telnek. Van egy rendszerem, amit a hetek alatt sikerült kidolgozni, ez egy kis rendszert hozott a indennapokba. Reggel általában nyolc- kilenc, néha tízkor kelek fel. Anyukám szokott ébreszteni, mert ő a hét legtöbb napján itthonról dolgozik. Délelőtt részt veszek a kontakt óráimon, és a feladott feladatokat oldom meg. Körülbelül délután egykor szoktam végezni ezekkel. Azután jöhet a mozgás, így, hogy nincsnek edzések minden napra kapunk feladatokat, illetve van, hogy még pluszban is edzek mellette. A nap további részeben jöhet az olvasás, sütés, festést. Minden délután öt óra körül megyek sétálni, ami nagyjából egy- másfél óráig tart. Utána tévézek, az EXATLON nagy kedvencem lett, eddig az edzések miatt nem tudtam nézni. Este pedig a barátaimmal szoktam beszélgetni.
A karantén rengeteg dolgot adott nekem, szerintem sok jó oldala van. Több időt lehetek a családommal, állatokkal. Ha tehetem egész nap kint vagyok a szabadban, főleg, ha szép az idő. Emellett van rossz oldala is, mint indennek. A társaság, a barátaim, és az edzések hiányoznak. Remélem minél hamarabb láthatom a barátaim, és nyárral minden rendben lesz!”
11. évfolyam

„Hálás vagyok a jelenlegi helyzetért, több szempontból is. Egyrészt sokkal több időd tölthetek a családommal, és ez nagy kincs. Másrészt pedig tágabb kereteken belül magam osztom be az időmet, ezen a téren rengeteget fejlődtem, és sokkal produktívabb tudok lenni.
Amikor egyedül vagyok itthon, szinte mindig énekelek, ez sokat segít a feszültségek (bezártság) levezetésében, emellett pedig sokat fejlődött a hangom és a technikám is. Szabadidőmben rengeteget fotózom, felfedezem otthonom kis zugait, és bármi meg tud ihletni. Mai témának például a kis sziklakertünket választottam, melyben az apró csodák tökéletes hangulatot
biztosítottak képeimnek.” | Hidvégi Sára 11.b



